Csokonai Vit�z Mih�ly:
A rem�nyhez

F�ldiekkel j�tsz�
�gi t�nem�ny,
Istens�gnek l�tsz�
Csalfa, vak Rem�ny!
Kit teremt mag�nak
A boldogtalan,
S mint v�dangyal�nak,
B�kol �ntalan.
S�ma sz�ddal mit kecsegtetsz?
M�rt nevetsz fel�m?
K�tes kedvet m�rt csepegtetsz
M�g most is bel�m?
Csak maradj magadnak!
Biztat�m val�l;
Hittem sz�p szavadnak:
M�gis megcsal�l.

Kertem n�rcisokkal
V�gig �ltet�d;
Cs�rg� patakokkal
F�im �ltet�d;
R�m ezer vir�ggal
Sz�rtad a tavaszt
S �gi boldogs�ggal
F�szerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a f�rge m�h,
Repkedtek a friss meleggel
R�zs�im fel�.
Egy h�jj�t esm�rtem
�r�mimnek m�g:
Lilla sz�v�t k�rtem;
S megad� az �g.

Jaj, de friss r�zs�im
Elhervadtanak;
Forr�sim, z�ld f�im
Kisz�radtanak;
Tavaszom, v�gs�gom
T�li b�ra v�lt;
R�gi j� vil�gom
M�ltatlanra sz�llt.
�h! csak Lill�t hagytad volna
Csak mag�t nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gy�szos �nekem.
Karja k�zt a b�kat
Elfelejten�m,
S a gy�ngykoszor�kat
Nem ir�gylen�m.

Hagyj el, �h Rem�nys�g!
Hagyj el engemet;
Mert ez a kem�nys�g
�gyis eltemet.
�rzem: e k�ts�gbe
Volt er�m elh�gy,
F�radt lelkem �gbe,
Testem f�ldbe v�gy.
N�kem m�r a r�t h�metlen,
A mez� kis�lt,
A zeng� liget kietlen,
A nap �jre d�lt.
B�jol� l�gy trill�k!
Tarka k�pzetek!
Kedv! Rem�nyek! Lill�k!
Isten v�letek!