Ady Endre:
Ha...

Hogyha tudn�d, l�tn�d, mit szenvedek �rted,
Oh, de meg�tkozn�d csalfa h�tlens�ged!
Koszor�t k�t�zn�l, k�nnyed hullna r�ja:
Let�nt boldogs�gom s�t�t fejf�j�ra.

Oh, ha tudtad volna, mennyire szeretlek,
Nem hurcolna v�llam nyomaszt� keresztet,
Liheg� ajkaim nem �tkot sz�rn�nak
Csak �r�kre T�ged, T�ged cs�koln�nak.

Oh, ha tudtad volna, mennyi dics�t, sz�pet
Daloln�k Ter�lad, daloln�k Ten�ked,
Nem t�rted v�n' �ssze s�v�rg�, b�s lantom:
Elmerengn�l sokszor annyi �des hangon!

Oh, ha Te �rezn�d azt a s�t�t �tkot,
Mely elrabolt t�lem egy t�nd�rvil�got:
Megt�rne a sz�ved, megt�rne a lelked,
El nem b�rn�d soha azt a nagy keservet!

V�ndorlok kifosztva mindenb�l, mi dr�ga,
Fenyeget egy �let siv�r �jszak�ja...
Gyenge r�zsat�r�l hova lett a r�zsa?...
- Verje meg az Isten, ki let�pte r�la!

1897 �prilis 4